boszorkány ünnepek / szabbatok

Nos, valaki megkért, hogy írjak egy picit az ünnepekről, melyeket jobb esetben a pogányok, de a boszorkányok is mindig megünnepelnek. Minden boszorkány pogány, de nem minden pogány boszorkány - Ezt célszerű észben tartani. Nyolc ilyen ünnep van, amelyet a boszorkányok Szabbatoknak neveznek. A Szabbatokon kívül beszélhetünk még Esbatokról, mely a Telihold ünnepét jelenti. Egy évben 13 Esbat van, azaz 13 Telihold. A boszorkányoknak ugyanis szokásuk állandóan kémlelni a holdfázisokat, mert a holdfázisoknak megfelelően dátumozzák, tájolják be varázslataikat. (Ez nagyon fontos: például egy bőséget hozó bűbájt nem végezhetsz el fogyóholdkor stb.) Térjünk át most a nyolc Szabbatra! A nyolc Szabbat tehát a következő:

- Samhain [szó-ájn] - a holtak ünnepe - október 31.
- Yule [júl] - a téli napforduló - december 21/22.
- Imbolc [immolk] - Brighid ünnepe - február 1/2.
- Ostara - tavaszi napéjegyenlőség - március 21/22.
- Beltane [bel-téjn] - a Zöld ember eljövetele, Tündéréj - május 1.
- Litha - a nyári napforduló - június 21/22.
- Lughnasadh\Lammas [lu-naszah] [lamasz] - a szüret ünnepe - augusztus 1/2.
- Modron\Mabon - az őszi napéjegyenlőség - szeptember 21/22.

A dátumok értelemszerűen csak az északi félgömbre vonatkoznak, a déli félgömbön az egész kóceráj megfordul. (Tehát pl. Samhain május 1-jén van, Beltane pedig október 31-én). Mi is a lényeg ezekben az ünnepekben? - Mint látjuk, az év bizonyos fordulópontjait ünneplik, a boszorkányok tehát kölcsönös kapcsolatot ápolnak a természettel, felveszik a természet ritmusát. Ezeken az ünnepeken egyes csoportok általában rituálékat tartanak, ám a magányos boszorkányok is ugyanúgy ünneplik -a különbség ugye csak annyi, hogy egyedül. Most pedig ejtsünk néhány szót - tényleg csak néhányat - minden egyes Szabbatról:

Samhain, a holtak ünnepe: Nekem személy szerint ez a kedvencem, ez áll hozzám a legközelebb. Úgy gondolom, hogy ez egy igen különleges ünnep, majd mindjárt le is írom, hogy miért. Október 31-én ünneplik, s néhány országban (Nagy-Britannia, USA) ugyancsak erre a napra esik a Halloween is. A Samhain azonban nem a jelmezbálról és az édességgyűjtésről szól. Egyesek ezt a napot a tél kezdetének tekintik, azonban egyúttal a holtak ünnepe is, amikor tisztelettel megemlékezünk halottainkról, elődeinkről. Samhain azért egy különleges ünnep, mágikus időszak, mert ilyenkor a legvékonyabb a holtak és élők világa közötti válaszfal. (És mivel a wicca boszorkányok a halált az élet részének tartják, semmi rosszat nem látnak ebben). A Samhain szó szerint azt jelenti: 'első fagy'. Manapság a boszorkányok Samhain napján egy olyan szertartást rendeznek, melynek során tisztelettel megemlékeznek halottaikról, azután pedig, hogy elűzzék a bánatot, s visszahozzák az örömöt, sorban megnevezik az újszülötteket, majd azokat az új barátokat és szerencsés alkalmakat, amelyekkel az elmúlt esztendőben találkoztak. Én különféle édességkülönlegességeket, sült tököt és boszorkánylecsót is szoktam készíteni ezen a napon, majd mécseseket, gyertyákat is gyújtok, ezzel is keskeny átjárókat nyitván a sötétség és a holtak birodalmából. Ez az időszak a kísértetekhez, a szellemekhez és a visszatérő holtakhoz kötődik, a Samhain pedig tulajdonképpen a banyát, azaz az Istennő Vénasszony-aspektusát ünnepli, aki nagy együttérzéssel kísér át minket az életből a halálba. (Nemsokára ez az ünnep következik, nekem már nagyon Samhain-hangulatom van).

Yule, a téli napforduló: Yule-t néha télközépnek is nevezik, mivel a tél legkeményebb időszaka gyakran csak ezután a nap után következik. Yule idején az Istennő vajúdik, s végül világra hozza a Csillaggyermeket; nem véletlen, hogy észak-európai őseink számára az ünnep neve 'Anya-éj' volt. Az Istent és az Istennőt éltető boszorkányok számára a Csillaggyermek maga a Napisten, aki Ostara ünnepére viruló ifjúvá válik, s gyermeket nemz az Istennő ifjú, termékeny megtestesítőjének, hogy a következő Yuleon megszülessen a következő Csillaggyermek. Sokan Yule-t a keresztény karácsonyhoz hasonlítják, s nagyjából egy időre is esik azzal. Ekkor örökzölddel díszítjük otthonainkat, magyallal, a védelem növényével, borostyánnal, mely az élet folyamatosságának ígéretét hordozza, és fagyönggyel, a termékenység szimbólumával. A tél első kemény napjaiban majd ezek emlékeztetnek minket arra, hogy a Föld egyszer újra kizöldül majd. Mulatságaink vidámságot hoznak a szívünkbe, barátaink társasága pedig felmelegít, amikor odakint minden zord és sivár. Sok boszorkány keres fel Yule ünnepén valamilyen szent helyet, ahol akár társaival, vagy egyedül gyönyörködhet a napfelkeltében, illetve a naplementében.

Imbolc, Brighid ünnepe: Imbolc idejére a napok egyre hosszabbá válnak, a tél szorítása enyhül. Imbolc ünnepének kezdetét az első hóvirágok megjelenése is jelzi, tulajdonképpen a tavasz beköszönte. Brighid - tűzistennő. A modern pogányok körében is igen kedvelt, az Imbolcot az ő ünnepének tartjuk. Brighid forró leheletétől kel új életre a Föld, továbbá ő a gyógyítás és költői ihlet istennője. Imbolc, a megújulás időszakában a változásokat ünnepeljük, amelyek bennünk és körülöttünk zajlanak, s újra megújítjuk elkötelezettségünket amellett, hogy a világot egy jobb hellyé tegyük. Tiszteljük a bennünk lévő kreativitás isteni szikráját, s előhívjuk a gyógyító energiákat.

Ostara, a tavaszi napéjegyenlőség: A világos és sötét órák száma megegyezik, ezután a nappalok immár látványosan hosszabbodni kezdenek. Ostara a növekedés ünnepe, jelképe a nyúl. Ahogy a Yule-t egyesek a keresztény karácsonnyal azonosítják, addig Ostarát a keresztény húsvéttal. A mezei nyúl a Holdistennők szent állata. (A modern húsvéti nyuszit a boszorkányok kissé elfogultan kezelik). A tojás évezredek óta kötődik ehhez az időszakhoz, a termékenység, a megújulás jelképe. Ilyenkor gyakran készítünk tojásdíszeket, s néha ezeket a kifújt tojásokat faágra függesztjük és a megszentelt hely közepére állítjuk. Ezt az ágat sohasem szabad élő fáról levágni, ezért olyan ágat válasszunk, amelyet a téli, vagy a kora tavaszi szelek törtek le! A tojások az 'élet csírái', így beléjük fújhatjuk kívánságainkat, hogy az elkövetkezendő nyáron teljesüljenek. Az Ostara továbbá remek időszak arra, hogy mi boszorkányok a természetben kalandozzunk, megfigyeljük hogyan pattannak ki a rügyek, s miként buzgólkodnak a fészkelő madarak. Ostara virágai a nárciszok, a tavasz hírnökei, ragadjuk meg tehát az alkalmat, s csodáljuk meg őket természetes környezetükben! Ideális időszak ez arra is, hogy saját életünkben megkeressük az egyensúlyt.

Beltane, a Zöld ember eljövetele, Tündéréj: Beltane a nyár közeledtét ünnepli. Ez az az időszak, amikor a Zöld embert, az Istennő hitvesét, valamint a Vadon ősi szellemét ünnepeljük. Beltane estéjén néhány boszorkány az erdőbe megy, hogy hajnalban 'behozzák' a galagonyavirágot. Őseink számára ez a szexuális szabadosság időszaka volt, így a 'hozzuk be a galagonyát' kifejezés finomabb körülírása lehetett a leghagyományosabb Beltane-éji tevékenységnek. Nem meglepő, hogy annyi pogány eljegyzés és házasság köttetik ezen a napon. Az év kerekén Beltane pontosan szemben áll Samhain ünnepével. Míg Samhain idején az élők és a holtak világa közti válaszfal a legvékonyabb, Beltane-kor a halandók és a tündérek világa kerül nagyon közel egymáshoz. A tündérek 'túl-világa' nem volt ismeretlen őseink számára; látnokokról és költőkről szóló történetek maradtak ránk, akik ajándékokkal tértek vissza, miután álomba merültek egy galagonyabokor vagy tündérdomb alatt. A galagonyának egyébként meg is van a saját különleges története, amiről minden bizonnyal egy egész könyvet lehetne írni. Vihar idején bár nem tanácsos fa alá bújni, abban azonban biztosak lehetünk, hogy a galagonyafa megvéd bennünket a villámcsapástól, s egyúttal az esőtől is. Tudniillik ezek a fák alacsonyabbra nőnek, mint a többi, így minimális a valószínűsége, hogy villám csapna beléjük. A galagonyabokor alatt való alvást is ki lehet próbálni Beltane idején, bár egyesek szerint megint csak nem tanácsos mély álomba merülni alatta. Úgy tartják, a galagonya fa-, illetve bokor egyfajta kapuként funkcionál a kelta másvilágba. Bármi is legyen az ünnep eredete, a szent tűznek kiemelt helye van a boszorkány szertatásokban. Kis máglyát rakunk a szabadban, majd vidáman átugrálunk fölötte, hogy elnyerjük Beltane áldását. Néha tűz helyett seprűn kell átugrani - ez a tárgy a férfiasság (nyél) és nőiség (cirok) szent összeolvadását szimbolizálja, és a tavasz és a nyár közötti küszöböt jelöli. Ahogy átugrunk a seprűnyélen, fogadalmat teszünk a következő évre.

Litha, a nyári napforduló: A nyári napforduló a Nap uralmának csúcspontját jelöli az év leghosszabb napján. Ilyenkor kell összegyűjtenünk a Nap erejét, mielőtt a nappalok rövidülni kezdenének! A Yule-hoz hasonlóan ez az ünnep is kettősséget hordoz magában: A Nap hatalmának legfényesebb pillanata egyben hanyatlásának kezdete is. A 'litha' szó jelentése 'kerék' a feltételezések szerint, azonban eredetét valójában homály fedi. Lehet valamiféle köze ahhoz a kétezer évvel ezelőtti szokáshoz, amikor őseink egy lángoló kereket gurítottak le a domboldalon, amivel talán a hatalmának teljéből alábukó Napot akarták szimbolizálni. Szimbolikusan leküldték a Napot a mezőre, hogy melegével siettesse a termés érését. A Lithát mi általában a szabadban üljük meg, feltéve ha az időjárás engedi. Mi, boszorkányok szívesen keresünk fel ősi szent helyeket - állóköveket, kőköröket vagy domboldalakat -, hogy megcsodálhassuk a hajnalt. Az ünnep hátralévő részét a szabadban töltjük.

Lughnasadh \ Lammas, a szüret ünnepe: Lammas a nyári napforduló és az őszi napéjegyenlőség közé esik, ez a gabona betakarításának ideje. A 'lammas' jelentése a feltételezések szerint 'kenyérmise'. A gabona szellemét betakarítás után ki kell engesztelni, és vissza kell csalogatni a mezőkre. A rejtélyes, de nem kevésbé nagy hatalmú gabonaszellemet a Lughnasadh kellékei, a női lakot ábrázoló csuhébabák csalogatták magukhoz és ejtették fogságba ezért is nevezték ezeket a babákat 'szellemkalitkának'. (Nekem is van egy ilyenem, mely egy seprűn lovagló boszorkányt testesít meg - a boszorkányoknak egyébként nem szokásuk a seprűn lovaglás, ez pusztán egy tévhit, ám most nem mélyülnék el ebben, ha megengeditek; talán majd egy másik alkalommal). Anglia egyes részein ma is tartanak vásárokat Lammas napján, ez a szokás abból az időből maradt meg, amikor a gabona betakarítását az emberek hatalmas örömünneppel köszöntötték. Egy igazi városlakónak, aki abban a kiváltságban részesül, hogy egész évben tápláló ételekhez juthat, nehéz megérteni az aratás fontosságát azok számára, akiknek előző évi készletei talán már a betakarítás előtt kifogytak. Mi, boszorkányok ilyenkor begyűjtjük a föld gyümölcsét, de ugyanakkor megemlékezünk a megosztás fontosságáról is. Sok boszorkány a bőséges aratás ünnepének örömét összekapcsolja a 'viszonzás' tettével, s pénzzel, jótékonysággal vagy politikai munkával segít, hogy Lammas mindenki számára gazdag legyen.

Modron \ Mabon, az őszi napéjegyenlőség: Csakúgy mint Ostara esetében a nappal és az éjszaka egyenlő hosszúságú. Ám míg Ostara a nappalok hosszabbodásának ígéretével érkezik, Modron már sötétebb napokat jelez. Modron idején a Földanya gyümölcseit szüreteljük, az Istent és Istennőt tisztelő boszorkányok pedig úgy tartják, hogy a haldokló Napisten ekkor kezdi meg utazását a nyugati óceánon át, hogy Samhain napjára megpihenhessen a holtak földjén. Szertartásainkon almát vágunk félbe, majd megesszük a félbevágott almákat, hogy emlékezzünk: boszorkányként a két világ közt járunk, a megegyezésen alapuló valóság világa és a mágikus 'másvilág' között. Ezen az ünnepnapon a sötétség és a fény pillérei között állunk készen arra, hogy alászálljunk az év hosszú éjszakájába, s ezzel felkészülünk a 6 hónap zord sötétjére. A Modron után Samhain napja következik, amellyel az év szent kereke megint fordul egyet és új ciklus kezdődik. (Modron egy általam ismét igen kedvelt ünnepnek mutatkozik, s valószínűleg erre az lehet a magyarázat, hogy kedvenc évszakom az ősz).
Itt látható egy kép a boszorkány-év kerekéről, a tájolásnak megfelelően északon látható Samhain, majd deozil irányban - azaz az óramutató járásával megegyezően - haladunk tovább a többi ünnep felé, míg ismét vissza nem térünk Samhain ünnepéhez. Ezt a képet a neten találtam, s azért raktam ide, hogy vizuálisan is lehessen látni a fogalmazásban oly sokszor említett szent kereket. Ezzel le is zárnám bizonyára érdekfeszítő kiselőadásomat a Szabbatokról, ha bármi kérdesetek\kérésetek van, vagy esetleg ha bármilyen boszorkányos témában szeretnétek picit jobban tájékozódni, írjatok nekem formspringen.